Az előzetes számítások szerint 2023-ban 0,8 százalékkal zsugorodott a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest. Jó hír, hogy 2024-ben visszatér a növekedés, (bár annak mértéke 1 százalék alatt marad); az viszont rossz hír, hogy mind a Wifo, mind az IHS múlt év végi előrejelzésében lefelé módosította ez évre vonatkozó várakozásait. 

A Wifo októberben még azzal számolt, hogy Ausztria gazdasági teljesítménye (GDP) 2024-ben 1,2 százalékkal nő, december közepén azonban ennek már negyedével kevesebb, mindössze 0,9 százalékos növekedést jelzett. Ennél markánsabb, 2 százalék körüli növekedés majd csak 2025-ben várható. Mint Felbermayr professzor kifejtette: a magas, (az európai átlagnál magasabb) infláció, a reáljövedelmek kedvezőtlen alakulása, illetve az ipar globális gyöngélkedése és az építőipari recesszió egyaránt nyomasztja a gazdaság fejlődését. Az IHS szintén kissé lefelé korrigált: 2024-re a korábban feltételezett 0,9 százalék helyett 0,8, 2025-re pedig a Wifonál fél százalékponttal alacsonyabb, 1,5 százalékos növekedést vár. 

Keresleti oldalról a gazdasági növekedés elsőszámú serkentő tényezője, hogy 2024-ben több reáljövedelem áll majd az osztrák polgárok rendelkezésére. Azaz a fogyasztás ismét növekedni fog. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelem a múlt évben csökkent, az idén azonban várhatóan ismét érezhetően emelkedik. 

S vajon miért lesz lassúbb az idei növekedési dinamika a korábban számítottnál? Ezért egyrészt az ipar felelős: az árutermelés fellendülése vélhetően nem 2023/2024 fordulóján kezdődik, ahogy azt októberben várták, hanem csak 2024 második felében. A magasabb kamatlábak miatt kevesebb a beruházás és sok vállalat inkább csökkenti a készleteket. 

Így 

• a bruttó beruházások volumene a múlt évi 2,0 és az idei újabb 1,0 százalékos csökkenés után 2,5 százalékkal csak 2025-ben emelkedik, 
• ezen belül a gépi beruházások mennyisége a múlt évi 0,6 százalékos visszaesés után az idén 1,7, a jövő évben pedig már 4,2 százalékkal bővül, 
• ezzel szemben az építési beruházásoké a múlt évi 3,5 százalékos visszaesés után az idén újabb 4,0 százalékkal zsugorodik, s fél százalékkal csak jövőre fog bővülni.

Az ipar élénkülése némi késéssel fog bekövetkezni, az év derekától azonban már várhatóan felgyorsul, ámbátor az ipar által előállított hozzáadott érték csak 2025-ben fog erőteljesebben bővülni. Az építőipar viszont az ágazati mélypontot várhatóan csak 2024-ben éri el, melyhez nagyban hozzájárul, hogy az ágazat, s azon belül a lakásépítés a magas kamatok és az emelkedő árak miatt rosszul teljesít. Az építőipar és az ipar együttes gyöngélkedése az oka annak, hogy a beruházások 2024-ben szintén továbbra is gyengén alakulnak. Reménysugarat jelent a vásárlóerőnek az idei bérrendezésekből adódó élénkülése, melynek következtében a magánfogyasztások kiadásai reálértéken számolva a múlt évi stagnálás után az idén várhatóan 1,6, 2025-ben pedig további 2,0 százalékkal emelkednek. 

Az áruexport mennyisége a múlt évi 1,9 százalékról az idén 2,2, jövőre pedig 3,5 százalékra tovább gyorsul, miközben az áruimport a tavalyi 2,8 százalékos visszaesés után az idén 2,5, jövőre pedig – az exporthoz hasonlóan – 3,5 százalékkal bővül.

A szolgáltatási ágazatot területenként ellentmondásos tendenciák jellemzik, de a szektor teljesítménye a várakozások szerint már 2024-ben összességében már érezhetően növekedni fog, s ez a jövő évben is folytatódik. 

Felbermayr felhívta figyelmet arra, hogy a béremelések minden bizonnyal nyomást gyakorolnak az osztrák exportáló vállalatok versenyhelyzetére. Holger Bonin professzor az IHS elnöke szintén az exportőröknek a magasabb béremelésekből adódó helyzeti hátrányára figyelmeztetett.

Az infláció mértéke – a 2022. évi 8,6, és a múlt évre becsült 7,9 százalék után – az idén még mindig eléri a 4 százalékot, ami ugyan jóval alacsonyabb a tavalyinál, annak kb. a fele, de – az ideinél újabb egy százalékponttal alacsonyabb szinten, 3 százalék körüli mértékkel – még jövőre is meg fogja haladja az euró-övezet átlagát. Az áremelkedések az elmúlt időszakban nagyban megterhelték a magánháztartások vásárlóerejét, ami a magán-fogyasztás csökkenésében, az árutermelés és -kereskedelem ebből fakadó visszaesésében öltött estet. E tényezők, valamint az energiaár-sokk utóhatásai az osztrák ipart is érintik, amelynek a hozzáadott értéke 2023-ban jelentősen mérséklődött. 

Az államháztartás nettó hitelfelvétele 2023-ban a világjárványhoz kapcsolódó támogatási intézkedések megszűnése nyomán 2,3 százalékra mérséklődött, az idén kis mértékben, 2,4 százalékra emelkedik, majd a jövő évben a GDP 2 százalékára csökken. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya 2025-re 73,5 százalékra mérséklődik. 

A foglalkoztatási helyzet 2023-ban az osztrák gazdaság általános állapotához képest egészen kedvezően alakult, amelynek az az oka, hogy a munkaadók – tartva az elbocsátott munkavállalók későbbi visszahívásának nehézségeitől – csak nagyon visszafogottan nyúltak a létszámleépítés eszközéhez.  Az aktív foglalkoztatottak száma 2023-ban az erős évkezdetnek köszönhetően meredeken emelkedett. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta is növekszik, részben azért, mert az Ukrajnából érkezett menekültek 2023 tavasza óta beszámítják a munkanélküliségi statisztikába. 

Johannes Kopf, az Osztrák Foglalkoztatáspiaci Szolgálat (AMS) elnöke munkaügyi szempontból egészen szerencsésen nevezte a mögöttünk hagyott esztendőt. A recesszió ellenére 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, 108 ezer álláshely betöltetlen maradt, míg a munkanélküliség (a képzésben részt vevőkkel együtt) csak nagyon kis mértékben, mintegy 8700 fővel (2,6 százalékkal) emelkedett. 2023 december végén Ausztriában 399 ezer főt tartottak nyilván munkanélküliként vagy átképzésben részt vevő személyként. A be nem töltött álláshelyek száma a 2022 év végi 109,8 ezerről 92,3 ezerre mérséklődött. Ami pedig a közeljövő kilátásait illeti: a Wifo előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2024-ben az előző évi 6,4 százalékos szinten marad, 2025-ben pedig 6 százalékra mérséklődik. 

A gazdasági kamara a telephelyi feltételek javításáért

A két bécsi gazdaságkutató intézet évvégi előrejelzései kapcsán Karlheinz Kopf, az osztrák szövetségi gazdasági kamara (WKÖ) főtitkára megismételte a szervezet Ausztria, mint gazdasági telephely megerősítésére vonatkozó követeléseit. „Sürgősen szükségünk van egy intézkedéscsomagra a vállalataink támogatására és versenyképességük megerősítésére" – fogalmazott a főtitkár. Aki szerint „mindenekelőtt a vállalatok terheinek érezhető enyhítéséről van szó. Ez hosszú távon erősíti majd a telephelyünket. Csak így sikerülhet a lehető leggyorsabban magunk mögött hagyni a recessziót."

Kopf további könnyítéseket sürgetett a foglalkoztatási feltételek javítása érdekében. „Az, hogy a munkaerőpiac a jelenlegi gazdaságilag nehéz helyzetben is ilyen stabil, a vállalatok munkavállalók iránti lojalitásának köszönhető. A vállalatoknak azonban továbbra is képesnek kell lenniük arra, hogy megtartsák a munkavállalókat és újakat vegyenek fel. Emellett adó- és bürokráciacsökkentésre van szükség a vállalatok számára.” 

Ugyanakkor a gazdaságnak konkrét ösztönzőkre van szüksége ahhoz, hogy újra növekedni tudjon. Kopf példaként említi a beruházási támogatásokat és az olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jól kezeljék az ökológiai és digitális átállást. A gazdaság legegészségesebb növekedése mindig a beruházások által vezérelt növekedés, figyelmeztetett a kamarai szövetség főtitkára.