A Wifo intézet legfrissebb konjunktúrajelentésében – a bruttó hazai termék 2020. évi 6,5 százalékos csökkenése és a 2021. évi 4,6 százalékos növekedése után – 2022-re újabb 4,7 százalékos növekedést valószínűsít. Ez 2023-ban 0,3 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 1,8 százalékra ismét emelkedik.
A világgazdaság 2022 második felében tapasztalt lefékeződése az osztrák gazdaságot is negatívan érintette. 2022 harmadik negyedévében az export mennyisége és az ipar által előállított hozzáadott érték csökkent, a gazdaság össz-teljesítménye pedig stagnált. Ezt követően, a 2022 negyedik és a 2023 első negyedévét magában foglaló ún. téli félévben – a némethez hasonlóan - az osztrák gazdaság teljesítménye is csökken. A tartósan magas energiaárak, az erős árdinamika és a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság nagyban nyomasztja a gazdaság hangulatát.

A Wifo kutatói 2023 tavaszára várnak az osztrák gazdaságra serkentő hatást gyakorló külkereskedelmi impulzusokat, ami az energiapiacok fokozatos enyhülésével és az infláció ebből fakadó mérséklődésével párosul, hozzájárulva a hangulat javulásához és a gazdasági tevékenység élénküléséhez. Az áruexport mennyisége – a 2022. évre számított 6,0 százalékos növekedést követően – 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 3,5 százalékkal bővül; s ez az áruimport 2022. évi 3,1 százalékos csökkenése után 2023-ban stagnálással, 2024-ben pedig 3,0 százalékos növekedéssel párosul.
Emellett a magánfogyasztás és a beruházások stabilizálódása valószínűsíthető, ami a bécsi kutatók várakozásai szerint a bizonytalansági tényezők és az energiapiacokon tapasztalható feszültségek fokozatos enyhülésének lesz köszönhető. Fogyasztási oldalról a 2021 és 2022 évi csökkenés után az egy főre jutó reálbérek 2023. évi emelkedése szintén hozzájárul a gazdaság élénküléséhez.
A foglalkoztatási helyzet összességében továbbra is kedvező, a gazdasági növekedés visszaesése miatti romlás várhatóan átmeneti jelenség marad. A munkanélküliségi ráta a 2022. évi csökkenés (6,3 százalék) 2023-ban enyhén, 6,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben 6,2 százalékra ismét mérséklődik.
Az infláció a fogyasztói árak 8,5 százalékos emelkedésével már 2022-ben elérte a csúcsot. 2023-ban – az energiaárak fokozatos csökkenése jóvoltából, a béremelések magas szintje ellenére – az infláció 6,5 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben a fogyasztói árak már csak 3,2 százalékkal emelkednek.
A foglalkoztatási kedvező alakulása és a koronavírus-járvány nyomán bevezetett támogatások lejárta számottevő mértékben hozzájárul a költségvetési helyzet javulásához. A költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a 2020. évi 8,0 és a 2021. évi 5,9 százalékról 2022-ban 3,3, 2023-ban – évek óta a maastrichti határérték alá kerülve - 2,0, 2024-ben pedig már csak 1,6 százalékra mérséklődik.

A jegybank derűlátóbb
Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) a Wifo-jelentés bemutatása másnapján nyilvánosságra hozott előrejelzésében hangsúlyozza, hogy az ország gazdaságát sújtó recesszió „se nem hosszú, se nem mély”; így a bruttó hazai termék mennyisége 2023-ban akár 0,6 százalékkal is meghaladhatja az egy évvel korábbit. A gazdasági teljesítmény 2022 dereka óta tapasztalható mérséklődése az ipari termelés csökkenésére vezethető vissza, ami pedig az energiaköltségek magas szintjével, a kapacitás-kihasználtság csökkenésével a finanszírozási költségek emelkedésével magyarázható. 2022 harmadik negyedévében a szolgáltatási szektor a turizmus élénkülése folytán még ellensúlyozta az iparnak a GDP-hez való hozzájárulása csökkenését, de az év végéhez közeledve ezzel már nem lehetett számítani.
Miközben a gazdasági teljesítmény az OeNB által 2023-ra várt dinamikája a Wifo által jelzett éppen kétszerese, a jövő évi infláció mértékének megítélésében – 6,5 százalék – nincs különbség a két intézmény között.
A foglalkoztatási helyzet alakulását illetően 2023-ra az OeNB a Wifonál 0,1 százalékponttal magasabb, 6,6 százalékos munkanélküliségi rátát feltételez, ami 2024-re – a Wifo 6,2 százalékos várakozásával szemben – az OeNB szerint 6,5 százalékra mérséklődne.
A gazdasági helyzet lassú normalizálódása az OeNB szerint egyébként is csak 2024-ben várható, amikor a gazdasági növekedés 1,7 százalékra emelkedik, az infláció pedig a Wifo által jelzettnél 0,4 százalékponttal magasabb szintre, 3,6 százalékra mérséklődik. 2025-re a GDP újabb, 1,6 százalékos növekedését és 2,9 százalékos inflációt valószínűsítenek az OeNB szakértői.
Az infláció elsőszámú hajtóereje az energiaárak emelkedése. 2022-ben az energiahordozók 41 százalékkal drágultak, amit az OeNB várakozásai szerint 2023-ban újabb 9,5, 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig egy százalékos emelkedés követne. Az energiaárak emelkedése 2021-ben és 2022-ben 13 milliárd euró bevétel külföldre utalását okozta.
Az OeNB szerint a költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya már 2022-ben 3 százalék alá mérséklődik, 2023-ra pedig már csak 2, a következő két évre pedig egyaránt 2,2 százalékos deficitet valószínűsít.

Nem teljesülne a klímacél?
A Wifo decemberben nyilvánosságra hozott konjunktúra-jelentése külön fejezetet tartalmaz a széndioxid-kibocsátás várható alakulásáról. Az előrejelzés szerint néhány éves csökkenés után 2024-ben újra növekedésnek indul az üvegházhatású gázok ausztriai kibocsátása, kétségessé téve a 2030-ig kitűzött klímacél teljesítését, a klímasemlegesség 2040-re történő eléréséről nem is beszélve.
„A most megfigyelhető tendenciák nem a klímasemlegesség irányába mutatnak. Éppen ellenkezőleg, egyre távolabb kerülünk a céltól" – fogalmazott Mark Sommer, a Wifo szakértője. Aki szerint a klímasemlegesség eléréséhez évi több mint 4 tonna széndioxid-mennyiség csökkentésére lenne szükség. Minden olyan évben, amikor a csökkentés alacsonyabb sőt a kibocsátás akár ismét emelkedik, az így adódó többlet-kibocsátást a következő években kellene megtakarítani.
A Wifo előrejelzése szerint Ausztria széndioxid-kibocsátása 2024-ben már majdnem 15 százalékkal meg fogja haladja azt a csökkentési pályát, amelyre a klímasemlegesség 2040. évi megvalósításához lenne szükség, figyelmeztetett Gabriel Felbermayr, az intézet elnöke. „Nagyon gyorsan sokkal többnek kell történnie a klímapolitikában, különben a kormány célja nem lesz teljesíthető", tette hozzá.
2022-re a Wifo a széndioxid-kibocsátás 3 százalékos csökkenését valószínűsíti. Az ősszel feltételezettnél csaknem egy százalékponttal erőteljesebb csökkenés magyarázata részint a közlekedés, részint az acélgyártás a vártnál alacsonyabb energiafogyasztásában keresendő; megjegyezve, hogy az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás összefüggésben lehet azzal, hogy kevesebb más országból érkező személy, valamint az országon áthaladó teherautó tankolt Ausztriában. Az alacsonyabb kibocsátás másik oka az lehet, hogy az első őszi hónapokban az időjárás viszonylag enyhe volt, s Ausztria az idén a korábban becsült 7 százalék helyett 9 százalék földgázt takarított meg az előző évhez képest.
2023-ban várhatóan folytatódik a széndioxid-kibocsátás csökkenése, de 2024-ben – ha csak nem történnek komoly lépések – a kibocsátás ismét növekedésnek indul. Mark Sommer a kibocsátás 2024-re várható enyhe növekedésének fő okaként az enyhe gazdasági fellendülést és az olajárak várható csökkenését jelölte meg, melynek következtében az üzemanyag-fogyasztás újra emelkedésnek indult.
Leonore Gewessler zöldpárti klímavédelmi miniszter mindenesetre üdvözölte az ipar klímasemlegességének támogatását, amelyre 2023-ban 175, 2024-ben pedig 400 millió euró költségvetési forrást különítenek. 2023-ban 118 millió eurót irányoztak elő a költségvetésben a magán fotovoltaikus rendszerek és tárolóegységek támogatására, míg az energiahatékonyság javítását 190 millió euróval támogatják.
Mindez azonban aligha elég a kitűzött célok megközelítéséhez. A hiba vélhetően a kormány politikai céljainak meghatározásában keresendő. Lehet, hogy túlzott a magánháztartások 2022. évi, a magas infláció miatti 7,9 milliárd eurós támogatása; aminek egy részét inkább a klímapolitikai célok teljesítésére kellett volna fordítani. A Wifo elnöke mindenesetre pozitív választ adott az előrejelzés nyilvános bemutatásakor arra a kérdésre, hogy lenne-e elég forrás a költségvetésben az éghajlatvédelmi erőfeszítések felgyorsítására.

