A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) egy, a közelmúltban megjelent tanulmánya megerősíti azt a megállapítást, hogy az exportorientált vállalatok azok, amelyek a termelékenység, az innováció, a foglalkoztatás és az értékteremtés magas színvonalán keresztül kulcsszerepet játszanak a gazdaság sikereiben, s hogy a politikának támogatnia kell a kutatást-fejlesztést, az exportlehetőségek kihasználását és – nem utolsósorban - a termelékenység növelését.
Robert Stehrer, az intézet tudományos igazgatója, a tanulmány társszerzője által megfogalmazott következtetés szerint „az exportőr vállalatok lényegesen nagyobbak, innovatívabbak, termelékenyebbek és profitábilisabbak is, magasabb béreket fizetnek, többet beruháznak és a környezetvédelemért is többet tesznek”. A Bernhard Dachs-szal, az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) vezető kutatójával közösen vezetett kutatásban 5 ezer termelői tevékenységet folytató céget vizsgáltak, s ezek kétharmada, 3,5 ezer vállalat termékei egy részét külföldön értékesíti.
Az export számottevő része, 2029-ben kereken 65 százaléka az ország öt vezető vállalata nevéhez fűződik, az osztrák vállalatok egy negyede pedig a teljes export 90 százalékát bonyolítja le. Vállalati nagyság szerint pedig miközben az 50 fő alatti létszámot foglalkoztatók forgalmuk kevesebb mint egy ötödét realizálják külföldön, addig az 1.500 főnél magasabb létszámot foglalkoztató cégek csaknem teljes egészében, (a forgalomban elért 97 százalékos részaránnyal) árbevételét szinte teljes egészében exportőri minőségben teljesíti. „Az exportban tehát mindenek előtt az ipar élen járó nagyvállalatai játszanak vezető szerepet”, fogalmazott Bernhard Dachs, a vizsgálat eredményeit összefoglaló tanulmány társszerzője.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az exportorientált vállalatok az átlagnál jóval magasabb, egy munkaórára vetítve 1,2-1,6-szeres termelékenységet mutatnak fel azokhoz képest, amelyek nem végeznek exporttevékenységet.
S miközben az exportőr vállalatok mintegy kétharmados részarányt képviselnek az összes hazai iparvállalaton belül, a foglalkoztatottság, az árbevétel, a beruházások és a környezetvédelemre fordított kiadások nem kevesebb, mint 90 százalékát reprezentálják. „Az érem másik oldala a szállítási láncoktól való függőség magas foka, mint ahogy az az ukrajnai háború idején az autóiparban kifejezésre jut”, fogalmazott az AIT vezető kutatója.
A felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány talán legfőbb megállapítása, hogy az exportőr vállalatok átlagon felül ruháznak be a kutatásba és a fejlesztésbe, valamint a digitalizációba. Ezt mutatja, hogy a high tech-vállalatoknak a k+f célú kiadásokban elért részaránya eléri a 80 százalékot, miközben ugyanezen vállalati körnek az exportban elért részarányuk is magas, eléri a 70 százalékot.
E tekintetben a két tényező szorosan összefügg egymással: „A lukratív exportlehetőségek ösztönzik az innovatív termékek fejlesztését, miközben a kutatás és fejlesztés a nemzetközi versenyképesség alapfeltétele" – mondta az AIT vezető kutatója.
A szerzők szerint a politikai döntéshozóknak ezért mindent meg kell tenniük a kutatás-fejlesztés elősegítése, a termelékenység növelése és a vállalatok exportlehetőségeinek feltárása és kihasználása érdekében. „A kutatás és fejlesztés terén tett erőfeszítések intenzívebbé tétele és a kutatási tevékenységhez optimális feltételeket teremtő tudományos és képzési politika alapvető jelentőséggel bírnak”, mondta Bernhard Dachs, mert – mint fogalmazott – „csak így lehetséges azt elérni, hogy minél több ember megfelelő szakmát válasszon, s hogy enyhüljön a szakképzett munkaerő akut hiánya, különösen a természettudományok területén”.
Az „A Snapshot on the Characteristics and Dynamics of Austrian Exporting Firms” című, a Szövetségi Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium megrendelésére készített tanulmány megtalálható az idén fennállása fél évszázados évfordulóját ünneplő Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete www.wiiw.at honlapján.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
