Az ausztrál Monash Egyetem tudósai tavaly létrehoztak egy félig biológiai számítógépes chipet, amelynek elektródáiba mintegy 800 ezer emberi és egér agysejtet növesztettek laboratóriumban. A sikeres kísérlet az ausztrál hadsereg figyelmét is felkeltette, olyannyira, hogy most bejelentették: a projekt 407 ezer ausztrál dolláros (93 millió forintos) támogatást kapott az ausztrál Nemzeti Hírszerzési és Biztonsági Felfedező Kutatási Támogatási Programtól.

A DishBrain névre hallgató eszköz képes az agysejtek aktivitását leolvasni és elektromos jelekkel stimulálni, irányítani. A kutatók 5 perc alatt megtanították a legegyszerűbb, teniszes videojátékra, ahol egy függőlegesen mozgó vonallal kell a pattogó labdát az ellenfél térfelére visszaütni. A logika itt az volt, hogy az agysejtek hajlamosak minimalizálni a környezetük kiszámíthatatlanságát. Ha az ütő eltalálta a labdát, a sejtek masszív ingerben részesülnek. Ha nem találta el, a sejtek négy másodpercig kiszámíthatatlan stimulációt kaptak. Vagyis a laboratóriumban növesztett agysejtek és a számítógép hibridje nem csak érzékelte a világot, hanem cselekedett is – először a világon.

A kutatók reményei szerint a programozható chipek, amelyek a biológiai számítástechnikát és a mesterséges intelligenciát ötvözik, „a jövőben felülmúlhatják a meglévő, tisztán szilíciumalapú hardverek teljesítményét”. A hibrid chipek jelentős hatással lehetnek számos területre, így többek között a tervezésre, a robotikára, a fejlett automatizálásra, az agy-gép interfészekre és a gyógyszerkutatásra. Különösen a fejlett tanulási képességei figyelemreméltók, mert anélkül képes tanulni, hogy a régi tudása sérülne. 

A tudósok a katonai támogatást jobb mesterséges intelligencia gépek kifejlesztéséhez fogják felhasználni. A cél az, hogy a biológiai neurális hálózatok tanulási képességét olyan szintre növeljék, hogy a szilícium-alapú számítástechnika helyettesítőivé váljanak. 

Forrás: New Atlas 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock