Több oka is van annak, amiért nem hiperszonikus (a hangsebesség többszörösére képes) repülővel közlekedünk ide-oda az országok között. Ezek közül is az egyik legegyszerűbb, hogy Mach 5 (1700-3400 m/s) fölötti sebességnél az ultramagas hőmérséklet elkezdi „meghéjazni” a fémből készült repülőgépet. Hogyan védjünk meg egy járművet, ha már a legellenállóbb kerámiák sem bírják elviselni az ilyen extrém körülményeket? Egy brit és kínai kutatókból összeállt csapat most megtalálhatta a választ.

A mérnökök kifejlesztettek egy olyan, karbidalapú kerámia bevonatot, amely a jelenlegi kerámiáknál 12-szer hatékonyabb, és a hiperszonikus repülők alkalmazását még realisztikusabb lehetőséggé teszi.

A trükk egy újfajta gyártási technológia, méghozzá a reaktív olvadék infiltráció (RMI) nevű módszer alkalmazása, amely a bevonatot egyszerre „roppant” erőssé és oxidációrezisztenssé varázsolja.

A jelenleg legerősebb burkolat, a cirkónium-karbid úgy-ahogy szembe száll a hővel, ám idővel elkopik.

Az új fedőanyag kereskedelmi bevezetésére a közeljövőben biztos nem fog sor kerülni, már csak azért sem, mert még a szuperszonikus, azaz a hangsebességet "egyszerűen" túllépő repülőgépek megépítése is egyelőre távoli projekt.  Amennyiben a technika a gyakorlatban jól teljesít, idővel még hiperszonikus tempó mellett is meg lehet őrizni az utasok biztonságát.  A Földet néhány óra alatt meg lehetne kerülni a gépekkel, és a bolygóra visszatérő űrhajók fedőanyagának ellenőrzésére és javítására is kevesebb figyelmet kellene fordítani.