A kormány döntött arról, hogy a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból péntektől nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások - jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő péntek délelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
Szondi Vanda a kormány csütörtöki üléséről beszámolva elmondta, ahogy a kormány megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét.
Elmondta, az előző kormány ezen a területen is elég nagy összevisszaságot hagyott; jelenleg összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni. Hozzátette, jelenleg arra sincsen konkrét szám, hányan vállalnak most itt munkát.
Közölte, a kormány hosszú távú megoldást keres, és miután a helyzet bonyolult, az nem fog egyik napról a másikra megoldódni, de jelenleg is folyik ezzel kapcsolatban a felülvizsgálat.
Szondi Vanda azt mondta, első lépésként a kabinet pénteki hatállyal módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerőkölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból, a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból.
Péntektől ebből a három országból nem jöhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását - közölte.
Mint azt megírtuk, június elsejétől ígérte meg a vendégmunkásstopot a Tisza Párt, a párt programjában az szerepelt, hogy „2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében”. A tiltás június 1-jén viszont nem élesedett: Szondi Vanda korábban azt mondta, még dolgoznak a rendszer kialakításán, és a céljuk az, hogy a nagy iparvállalatokban magyar dolgozók kapjanak munkát, azokban az ágazatokban viszont, ahol elengedhetetlen a vendégmunkások foglalkoztatása, továbbra is érkezhessenek majd külföldiek.
Figyelmeztetnek a munkaadók
Munkaadói szervezetek, toborzócégek és szakértők is arról beszéltek, hogy több hazai szektort is nagyon érzékenyen érintene, ha nem tudnának új vendégmunkásokat felvenni. Az általános behozatali tilalom veszélybe sodorhatná a magyar gazdaság egyes ágazatait, munkahelyeket érinthetne, és termelési fennakadásokat okozhatna.
A szabályozás várható piaci hatásainak feltérképezésére a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója – felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával, amelynek több mint 65 százaléka 250 fő feletti közép- vagy nagyvállalat.
A válaszadók 71,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A VOSZ szerint a munkaerőpiac védelme indokolt, hirtelen döntések viszont működő termelőkapacitásokat veszélyeztethetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta: bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, az nem érhető el gombnyomásra, mozgósításához célzott programokra és időre van szükség.
Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is munkaerőhiány van. Sok nagyvállalkozó szerint biztosan nem lehet az idei szezonban pótolni a munkaerőt a hazai zöldség és gyümölcságazatban, valamint a tehenészetekben, ha lejár a külföldiek munkavállalási engedélye. Lengyelországban például közel 400 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik a mezőgazdaságban, és többek között ennek köszönhetően is szárnyal az iparág.
