A közel három évtizede magyar vállalkozók által alapított Prohuman Csoport mára nemcsak Magyarországon lett piacvezető, hanem dinamikus nemzetközi terjeszkedéssel Közép-Európa egyik meghatározó üzleti szolgáltatójává vált. A vállalatcsoport nyolc országban 25 ezer embernek biztosít munkát, árbevételének fele Magyarországon kívülről származik. Nemzetközi jelenléte révén a Prohuman nemcsak a magyar, hanem a tágabb közép- és délkelet-európai munkaerőpiac változásait is közvetlenül érzékeli.

Ezt a regionális tapasztalatot foglalja egységes, felhasználóbarát keretbe a csoport új munkaerőpiaci dashboardja, amely 14 ország adatait teszi összehasonlíthatóvá Albániától Lengyelországig és Csehországtól a Nyugat-Balkánig néhány kattintással. Az adatbázis a hagyományos foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók mellett többek között a munkaerő aktivitását, a béreket és vásárlóerőt, a gazdaság foglalkoztatási szerkezetét, a lakosság képzettségét, a felnőttképzésben való részvételt és a hiányszakmákat is vizsgálja.

Magyarország felzárkózott a foglalkoztatási élmezőnyhöz

Magyarország az elmúlt évtizedben látványosan felzárkózott Európalegmagasabb foglalkoztatottságú országaihoz. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2025-ben 75,1 százalék volt, több mint 8 százalékponttal magasabb az egy évtizeddel korábbinál. Ezzel Magyarország a régió felső mezőnyébe tartozik: Csehországban 76,9, Szlovéniában 75,4, Lengyelországban 74,9, Szlovákiában pedig 73,6 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, miközben a Nyugat-Balkán több országában lényegesen alacsonyabb értékeket mértek – Bosznia-Hercegovinában például mindössze 55 százalékot. A munkaerőpiac feszességét a munkanélküliségi adatok is jelzik: Lengyelországban mindössze 3,1, Magyarországon 4,5 százalékos volt a munkanélküliség, míg Koszovóban 13,9 százalék.

A regionális dashboard egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkaerőhiány nem sajátosan magyar probléma. A közép-európai országok jelentős részében magas foglalkoztatottság és szűk munkaerőpiac alakult ki, miközben a demográfiai folyamatok miatt folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség. Magyarország számára ezért az elmúlt évtizedben sikeresen alkalmazott modell – újabb és újabb emberek bevonása a foglalkoztatásba – egyre kevésbé jelent további növekedési tartalékot.

A készségek fejlesztése a régió versenyképességi útja

A Prohuman szerint ezért a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy az egyes országok mennyire képesek fejleszteni a már rendelkezésükre álló munkaerő tudását. Ezen a téren jelentős különbségek vannak a régión belül: a rendelkezésre álló 2025-ös adatok szerint Szlovéniában a 25–64 évesek 22,8 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben, míg Bosznia-Hercegovinában mindössze 1,8 százalék. Magyarország 10,6 százalékos arányával elmarad a 13,7 százalékos uniós átlagtól. 

A képzettségi szerkezetben is nagy az eltérés: Lengyelországban például a 25–64 évesek 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Magyarország 31,6 százalékkal a régiós középmezőnyben helyezkedik el, míg Romániában és Bosznia-Hercegovinában ez az arány kevesebb mint 20 százalék.

„Magyarország az elmúlt évtizedben hatalmas eredményt ért el azzal, hogy emberek százezreit tudta bevonni a munkaerőpiacra, de szolgáltatóként minden nap szembesülünk azzal, hogy nincs valós munkaerőpiaci tartalék. Növekedési  tartalék már csak az emberek tudásában van. Ha versenyképesek akarunk maradni, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a tovább- és átképzésre, a kiválasztásban pedig egyre inkább azt kell néznünk, hogy valaki milyen készségekkel és képességek rendelkezik, nem elsősorban azt, milyen végzettség szerepel az önéletrajzában” – mondta el Major Gábor, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója.

A fiatalok munkába állításában is nagyok a különbségek

Jelentős tartalékot jelenthetnek azok a fiatalok, akik nem dolgoznak, ugyanakkor oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt. Az úgynevezett NEET-ráta Magyarországon 2025-ben 11,1 százalék volt, ami kedvezőbb a 12,4 százalékos uniós átlagnál, de elmarad a régió legjobb értékeitől: Szlovéniában mindössze 7,8, Csehországban 8,9 százalék tartozott ebbe a csoportba. A másik végletet Észak-Macedónia 23,4, illetve Románia 19,2 százalékos aránya jelenti. A magas NEET-ráta ugyanakkor önmagában még nem jelent könnyen bevonható munkaerőt: az országok között abban is jelentős különbség van, hogy az érintett fiatalok mekkora része szeretne ténylegesen munkába állni.

Magyarország továbbra is a régió egyik legiparosodottabb munkaerőpiaca

A foglalkoztatás ágazati szerkezetében markáns különbségek láthatók amit az iparosodás mértéke és a turizmus gazdaságban betöltött szerepe befolyásol elsősorban. Magyarországon a foglalkoztatottak 31,2 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban, ami a V4 régióban hasonló mértékű.. Magyarország foglalkoztatásának 64,7 százalékát ugyanakkor már a szolgáltatások adják, a mezőgazdaság súlya pedig mindössze 4,1 százalék. Ez a szerkezet jól mutatja, miért különösen fontos Magyarország számára az ipari és technológiai készségek folyamatos megújítása: a munkaerőpiac közel harmada közvetlenül olyan ágazatokban dolgozik, amelyeket az automatizáció és a technológiai átalakulás első hullámban és erősen érint.

A bérekben még jelentős a régiós szórás

A bérekben továbbra is jelentősek a különbségek: a havi bruttó átlagkereset Szlovéniában 2536, Lengyelországban 2100, Csehországban 1993 euró volt, míg Magyarország 1772 euróval a régiós középmezőnyben helyezkedett el. A nominális bérek azonban nem mutatják meg teljesen az életszínvonalbeli különbségeket: vásárlóerővel korrigálva a magyar átlagkereset 2594 PPS-t ért, ami már meghaladta például a cseh 2485 PPS-t, de elmaradt a lengyel 2991, és különösen a román 3192 PPS-től. A minimálbérek hasonló sorrendet mutatnak: 2026 elején a magyar bruttó minimálbér 838 eurónak felelt meg, amivel Magyarország a vizsgált országok középmezőnyében, Csehország (924) és Szlovákia (915) mögött, de Románia (795) előtt állt.

„A régió munkaerőpiacai nagyon különbözőek, de az adatokból egy közös tendencia jól kirajzolódik: az olcsó és bőséges munkaerőre már nem lehet tartós versenyelőnyt építeni. Magyarország helyzete ebből a szempontból kettős: magas a foglalkoztatásunk, erős az ipari bázisunk, ugyanakkor a bérekben, a képzettségben és a felnőttképzésben jelentős lemaradásunk van. A következő évek kérdése ezért az lesz, hogyan tudjuk a meglévő humán erőforrásainkból többet kihozni, és tudásban feljebb lépni a régiós versenyben. Ennek kulcsa pedig a felnőttképzés” – tette hozzá Major Gábor, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója.

Forrás: Prohuman 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock