Miután a koronavírus-járvány miatt – sok más németországi szakkiállításhoz és vásárhoz hasonlóan – előbb Hannoverben is üresen maradtak a kiállítási csarnokok, majd a múlt évben már megtartották azt, de mind a résztvevők, mind a látogatók számát tekintve az legfeljebb átmenet volt a korábbiakhoz hasonló nagyságú és jelentőségű vásár megrendezéséhez vezető úton.

Indonézia a vásár kiemelt résztvevője

A vásár idei díszvendége az az Indonézia, amely 1995-ben, a történetesen Magyarország kiemelt részvétele utáni évben már betöltötte ezt a tisztet. Az idei partnerország nem csak Hannoverben, hanem a berlini szövetségi kormány látókörében is kiemelt szerepet játszik. Olaf Scholz (SPD) kancellár a vásár nyitóünnepségén elmondott beszédében elkötelezettségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy minél hamarabb létre jöjjön az Európai Unió és Indonézia között 2016 óta tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás, mert akkor „egy csapásra” egy több mint 700 millió emberre kiterjedő közös gazdasági térség alakulna. 

Az Európai UnióKínától való ellátási függőségének oldása érdekében a kancellár sürgette az Indonéziával kialakult nyersanyagpartnerség bővítését. „Ha sikerül több feldolgozási szakaszt oda telepíteni, ahol a nyersanyagokat a földben tárolják, az nem csak ott helyben fog nagyobb jólétet teremteni" - mondta Scholz, hozzátéve, hogy „akkor egyúttal azt is biztosítjuk, hogy a jövőben több beszállítónk legyen." Ez a szándék egyébként az EU-nak a latin-amerikai Mercosur-államokkal, továbbá Mexikóval, Indiával, Ausztráliával és Kenyával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás szándékában is megjelenik. Ami egyrészt a koronavírus-járványra és annak következményeire adott reakció, másrészt "a geopolitikai fejlemények kényszere". A világ országai a kockázatos függőségek csökkentésén és kereskedelmi kapcsolataik kiszélesítésén dolgoznak.

Az idei partnerország több mint öt százalékos gazdasági növekedéssel a koronavírus-járvány után a fellendülés útjára lépett - elsősorban a drága nyersanyagok miatt, amelyek rekordárakat érnek el a nemzetközi piacokon. A hannoveri vásárnyitáson a Joko Vidodo államfő által képviselt és a vásáron több mint 150 kiállítóval megjelenő Indonézia 2030-ra szeretne bekerülni a világ tíz legnagyobb gazdasági szereplője közé. „Ha – jogosan – úgy beszélünk a 21. századról, mint Ázsia századáról, akkor Indonézia megkerülhetetlen" - magyarázta Scholz, megköszönve a partnerországi részvételt; az indonéz elnök pedig arra kérte a német ipart, hogy az vegyen részt országa „éghajlatbarát gazdaságra való átállásban”. 

Az indonéz elnök, egy a Hannoverbe utazása előtt a Handelsblattnak adott interjúban kifejtette, hogy a németországi látogatása során többek között a német iparral való akkumulátor-partnerséget kívánja előmozdítani. Áttörésre számít a BASF vegyipari vállalattal folytatott tárgyalásokon, amely jelenleg egy nikkelfinomító építését vizsgálja a délkelet-ázsiai országban. A lehetséges beruházási volumen 2,4 milliárd euró. Emellett olyan német vállalatokat is meghívnak Indonéziába, mint a Volkswagen, az Audi, a BMW és a Mercedes. „Szeretném, ha a német üzleti élet meglátná, milyen lehetőségeket kínál Indonézia - mint új ipari központ és mint olyan ország, amely készen áll arra, hogy a világ egyik vezető befektetési célpontjává váljon. Gazdagok vagyunk nyersanyagokban és nagy értékesítési piaccal rendelkezünk. Politikailag stabilak vagyunk, és a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával rendelkezünk. Nem szeretném, ha a német vállalatok elszalasztanák ezt a lehetőséget”, mondta a hannoveri ipari vásár idei partnerországának elnöke a Handelsblattnak adott interjúban.

Üzenetek a hazai gazdaságnak

Nyitóbeszédében a kancellár ismét a klímasemlegesség irányába történő átalakulásra szólított fel. Németországnak „a beszédről a cselekvésre kell áttérnie", mondta, elismerve, hogy az elmúlt években „túl sok minden maradt elintézetlenül". Az átalakulás azonban „óriási lehetőség" Németország számára; ez a foglalkoztatás és a növekedés nagy hajtóereje. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a németországi vállalatok többsége osztja ezt a nézetet.

Németországnak növelnie kell a beruházási aktivitást. A 2045-re kitűzött klímasemlegességi cél hatalmas beruházásokat igényel Ehhez – mondta a kancellár – megbízhatóságra, gyors engedélyezési eljárásokra és elegendő szakképzett munkaerőre van szükség.

A nyitóünnepségen Gunther Kegel a Német Villamos- és Elektronikai Gyártók Szövetségének (ZVEI) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az ipar versenyképességéhez elengedhetetlen az olyan akadályok enyhítése is, mint a túlzott bürokrácia és a túl szigorú németországi szabályozás. „Bízzon Ön és kormánya jobban a vállalatok körültekintő és felelős cselekvésében, és határozottan szabadítson meg minket a túlbürokratizálástól és a szabályozástól" - követelte Kegel a kancellárhoz fordulva. A bürokrácia szinte elviselhetetlen terhet jelent, különösen az ipari kis- és középvállalkozások számára. 

Bettina Stark-Watzinger (FDP) szövetségi képzési és kutatási miniszter beszédében szintén többek között a nemzetközi partneri kapcsolatok jelentőségéről kell beszélni, s ebben Németországnak vonzó partnernek kell lennie. „A technológia iránti nyitottság terén is bátrabbnak kell lennünk" - mondta a politikus. 

Középpontban az éghajlatvédelem és az energiahatékonyság 

A 2020-as vásár a világjárvány miatt elmaradt, és az előző két évben jelentősen csökkenteni kellett a programját. Idén azonban ismét több résztvevőt vonz a rendezvény: mintegy 4000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait a hannoveri vásárközpontban. Az idei vásár központi témái az éghajlatvédelmi és energiahatékonysági technológiák, a mesterséges intelligencia (AI) ipari alkalmazása és a hidrogéngazdaság fejlesztése. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock