Az utóbbi hónapokban - egy esztendőre visszatekintve - átlagosan 6 százalék körül emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, jelentősebb drágulástól nem kell tartani, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén. Állította ezt úgy, hogy egyébként a szaktárcának nincs közvetlen beleszólása az élelmiszerek árának alakulásába.

A tavalyi jó mezőgazdasági év után a GDP növekedés felét 0,9 százalékot az agrárium hozta. Idén viszont az aszály miatt jóval az átlagos mennyiség alatt termett a gabona. Összességében a 12-14 millió tonna helyett még a 10 millió tonnát is csak alulról súrolta a termés. A világ több nagy gabonatermelő országában sem volt jobb a helyzet. Az Egyesült Államokban például az elmúlt félévszázadban nem volt akkora szárazság a jelentős gabonatermelő államokban, mint 2012-ben. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a bioüzeanyag-gyártás is több tizmilló tonna gabonát vont ki az élelmezésre, illetve takarmányozásra szánt készletekből. Ugyancsak a megszokottnál gyengébb volt a termés régiónk országaiban, Ukrajnában, Romániában és Oroszországban is, ami a takarmány árak drámai emelkedését okozta, és ez "végig futott" a termékpályán, és ezt a fogyasztó is megérzi.

Lapunk megkérdezte Kollár Beátát, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértőjét, aki megerősítette: az utóbbi időben az élelmiszerek ára az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A statisztikai hivatal idén vette számba az adatokat, amiből kiderül: az esztendő tizedik hónapjában - éves átlagban - 7,6százalékkal emelkedtek az élelmiszer árak az, vagyis jócskán meghaladták az októberben mért 6 százalékos infláció mértékét és az egyéb termékcsoportokhoz képest is átlag feletti növekedést produkáltak.

A KSH szakértője jóslásokba nem kívánt bocsátkozni, így az idei karácsonyi élelmiszer árakról sem tudott nyilatkozni, mivel a statisztikusok tevékenysége csak a lezajlott folyamatok rögzítésére szorítkozik. A tavalyi adatok azonban nem túlságosan bíztatóak: 2011-ben a decemberi - éves - élelmiszer áremelkedés mértéke elérte a 4,6 százalékot, miközben az infláció összességében 4,1 százalékot tett ki, tehát már az elmúlt évben is átlagon felül drágultak az élelmiszerek. Semmi nem indokolja, hogy az idei év végi mutatók másként alakuljanak. Utoljára 2009. decemberében maradt el az élelmiszerek áremelkedésének mértéke az inflációtól, mert akkor 2,9 százalékkal kellett többet adni az élelmiszerekért, mint egy évvel korábban, az infláció viszont elérte az 5,6 százalékot - jegyezte meg Kollár Beáta.
Az októberi adatok szerint például a burgonya 28,6, a tojás 33,5, a sertés, illetve marha hús 14-15, a baromfi pedig 10 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, a lisztért pedig 9,6 százalékkal kell többet adni.

Talán az egyetlen kedvező hírt, hogy a hal átlagosan "csak" 5,6 százalékkal drágult, vagyis jószerivel az egyetlen, ami infláció alatti áremelkedéssel "büszkélkedhet", ami főleg annak tudható be, hogy amúgy is magas az ára és az évi 3-4 kilogramm hal elfogyasztásával Magyarország az európai lista alsó harmadában foglal helyet. A szezonális hatások miatt azonban karácsony előtt a hal drágulása is utolérheti a többi élelmiszerfajtáét, hiszen az ünnepek alatt vásárolják az emberek az éves halfogyasztásuk egyharmadát. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer árak az inflációt is megmozgathatják, hiszen a fogyasztói kosár nagyjából 20 százalékát teszik ki. A nagyobb mértékű élelmiszer áremelkedés feljebb tornázhatja a pénzromlás ütemét is.

Most jön a főszezon

Az édességgyártók és kereskedők számára is kiemelten fontos a november-decemberi időszak, hiszen például bonbonokból az éves mennyiség 18 százaléka ebben a két hónapban fogy el - a GfK Hungária piackutató felmérése szerint. Míg csokoládémikulásból a vásárlók többnyire inkább a márkás termékeket keresik, addig szaloncukorból már minden második kilogramm a kimért kínálatból kerül a karácsonyfákra. Az év utolsó két hónapja a kereskedők számára a Mikulásról, Karácsonyról és Szilveszterről szól. A napi fogyasztási cikkek terén kiemelkedően erős 2006. évi karácsonyi szezon megismételhetetlennek tűnik ebben az évben, és inkább a 2010-es és 2011-es szinten stabilizálódhat a költés.
A szaloncukroknál egyértelműen az év utolsó hónapja a legfontosabb, bár sokan már novemberben megveszik a fára valót - ekkor kerül a kosarakba a megvásárolt mennyiség egynegyede-egyötöde. A karácsonyi édességek kapcsán nem szabad elfelejtkeznünk a bonbonokról sem. Az év utolsó két hónapjában fogy el a teljes éves mennyiség 18 százaléka, ami igen jelentős, összevetve a szintén szezonnak számító húsvéttal (8-9 százalék) és Valentin-nappal (7 százalék).

Csökkentek a világpiaci árak

Novemberben mérséklődtek a globális élelmiszerárak, és további csökkenés jöhet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)elemzése szerint. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index novemberben 211 pont volt, 3 ponttal, 1,5 százalékkal alacsonyabb, mint az előző hónapban és 3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. A tejtermékek kivételével a FAO indexében szereplő valamennyi árucikk olcsóbb lett: a legjobban a cukor ára csökkent, majd a növényi olajoké és a gabonaféléké.
Az indexet egy szemes terményeket, olajos magvakat, tejtermékeket, húsféléket és cukrot tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg.
A szervezet egyszersmind árnyalatnyit - 2 millió tonnával - csökkentette a globális szemestermény-termelésre vonatkozó előrejelzését az októberi prognózishoz képest: eszerint a 2012-13-as idényben 2,282 milliárd tonna betakarítása várható, 2,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi rekord termésnél.

Mennyit költünk?

A legfontosabb kérdés: mennyit vásárolnak majd a családok az év utolsó hónapjában, hiszen ez az, az időszak, amikor az őszi hónapokhoz képest - akár van válság, akár nincs - nő a költekezés, ami mindenképpen felfelé húzza a kiskereskedelem mérlegét. Előreláthatóan átlag 20-25 ezer forint értékben vesznek ajándékot a családok. A költekezés értéke nagyobb, a megvásárolt árumennyiség kisebb lesz előreláthatóan a tavalyinál. A vásárlások piaci környezetét meghatározza, hogy 2012. első három negyedévében 1,3 százalékkal csökkent a GDP, októberig bezárólag 5,8 százalékos volt az éves infláció, a reálkeresetek viszont 4 százalékkal estek vissza. A kiskereskedelmi eladások mennyisége az év első kilenc hónapjában átlagosan 1,7 százalékkal (szeptemberben 4,1 százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A háztartások fogyasztási kiadásai harmadik negyedévben 3,9 százalékkal lettek kisebbek (változatlan áron számítva). Figyelemmel a második félévi várható nagyobb ütemű visszaesésre, decemberben 2 százalékkal zsugorodhat a kereskedelmi fogyasztás az előző évihez képest. A magas infláció miatt több pénzt hagyunk a pénztárakban, de kevesebbet cipelünk haza - míg tavaly 710 milliárd volt a karácsonyi keret, addig idén 730 milliárdra kúsznak fel a kiadások.

Ünnepi jó tanácsok

Az üzletek nyitva tartása decemberi hétvégeken hosszabb a szokásosnál. Ezüst- és aranyvasárnap sok olyan üzlet is kinyit, mely egyébként a hét utolsó napján zárva tart. (A nyitva tartás változásait kötelező az elárusítóhelyeknek kiírni). December 24-én (ami hétfőre esik) legkésőbb 14 órakor viszont be kell zárni a boltokat és áruházakat.

Nem árt megjegyezni, hogy a kereskedők általában mindent kicserélnek az ünnepek után, ha azt még nem használták, sérülésmentes és nem veszett el a nyugta (ezért is kizárólag olyan helyen érdemes ajándékot venni, ahol kérés nélkül adnak nyugtát). Az ünnepek utáni "csere-bere" jogszabály alapján nem kötelező, de ennek ellenére kialakult a gyakorlata. (A webes vásárlás kivétel, ott jogszabály írja elő a 8 napon belüli cserekötelezettséget.) A minőségi kifogásokat (jótállás, szavatosság) a jogszabályoknak megfelelően kell orvosolni (javítás, csere, árengedmény, vagy elállás a vételár visszatérítésével).

Arra is érdemes figyelni, hogy az ünnepi bevásárlás napjaiban nagy számú vásárló látogat el az üzletekbe, nagy a tömeg. Nem árt vigyázni az értékekre, mivel nem csak vásárlók forgolódnak az áruházakban:.A nyitva felejtett, vagy a bevásárló kocsira akasztott táskából más is kiveheti a pénztárcát. Az áruházi parkoló nem csomagmegőrző: az autóban őrizetlenül hagyott ajándék nem biztos, hogy eljut a karácsonyfa alá. A bankkártyás fizetésnél a pin kódot nem célszerű mutogatni (nem szerencsés ráírni a kártyára, a számok beütése közben pedig érdemes eltakarni). Az áruvédelmi kapu nem harap: belépésnél is megszólalhat, ha a máshol vett portéka, vagy éppen kifelé menet a véletlenül a cipőtalpra ragadt áruvédelmi címke riaszt (a máshol vett árut célszerű belépéskor bemutatni a biztonsági szolgálatnak).Az eladóteret figyelő kamerák segíthetnek az elveszett csomag, vagy gyerek megtalálásában is.