Az Ernst&Young (EY) nemzetközi könyvvizsgáló cég által összegyűjtött és a Handelsblatt rendelkezésére bocsátott adatok szerint az elmúlt évben egyetlen más országban sem növelték a vállalatok oly mértékben a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaikat, mint azt az Egyesült Államokban tették. Az európai vállalatok eközben egyre inkább lemaradnak. 

A világ öt legkutatásintenzívebb vállalata - az Amazon, az Alphabet, a Meta, az Apple és a Microsoft, mindannyian az Egyesült Államokból – az elmúlt pénzügyi évben 189 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre, háromszor annyit, mint a 29 legkutatásintenzívebb német vállalat együttvéve. Ezen belül a rangsort vezető Amazon kutatási-fejlesztési célú kiadásai kis mértékben meghaladták a 29 német vállalat teljes, 68 milliárd eurós k+f kiadása nagyságát.  

A számok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és a világ más térségei közötti szakadék egyre nő. Míg az amerikai vállalatok 2022-ben 16 százalékkal növelték K+F-kiadásaikat, addig a japán vállalatoké csak 6, a kínaiaké 15, míg a német vállalatoké 11 százalékkal emelkedtek. 

„Németország, mint üzleti telephely olyan nyomás alatt van, mint talán még soha a történetében" – idézi a Handelsblatt Henrik Ahlerset, az EY németországi vezetőjét. A magas energia- és termelési költségek, a nehezen beszerezhető nyersanyagok, a bizonytalan ellátási láncok és a jelentős geopolitikai feszültségek kihívást jelentenek Németország, mint exportáló ország számára” – mondta Ahlers. „Jó infrastruktúrára, kevesebb bürokráciára, vonzó támogatási programokra és erősebb befektetési kultúrára van szükség" - követelte Angelika Niebler, a bajor CSU szakpolitikusa, európai parlamenti képviselő.

Németországban az autóipar áll az élen

A szövetségi köztársaságban egyetlen más ágazatban sem zajlik akkora változás, mint az autóiparban. A belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra való átállás nagy erőfeszítéseket igényel. Ennek következtében az autógyártók a német tőzsdén jegyzett vállalatok közül kiemelkednek a kutatás-fejlesztés terén.

A BMW, a Mercedes és a Volkswagen az elmúlt pénzügyi évben 26,6 milliárd eurót költött erre a célra, többet, mint korábban bármikor. Ez a világ 500 legkutatásintenzívebb vállalata közé tartozó 29 német vállalat 68 milliárd euró nagyságú kutatási és fejlesztési célú kiadásai 39 százalékának felel meg. 

Az autógyártóknál a fő hangsúlyt az alternatív hajtási koncepciókra, az asszisztens-rendszerekre és a digitális hálózatépítésre helyezik. A Volkswagen Salzgitterben akkumulátorcella-gyárat épít, de ott nem csak cellákat fognak gyártani, hanem az akkumulátor-technológia minden más aspektusával kapcsolatos kutatás és fejlesztés is folyik majd.

A német vállalatok azonban versenytársaikhoz képest keveset költenek kutatásra és fejlesztésre. Európa legnagyobb gazdasága a maga 29 vállalatával mindössze 5,8 százalékos részesedéssel rendelkezik a világ 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett kutatásintenzív vállalata sorában. 2018 óta az e csoportba tartozó vállalatok sorában az amerikaiak száma 140-ről 164-re emelkedett, míg az európaiaké 142-ről 133 vállalatra csökkent.

Ami a tőzsdén jegyzett német nagyvállalatokra igaz, az a gazdaság egészére is helytálló. „Más iparosodott országokkal összehasonlítva a német gazdaság legtöbb ágazatának K+F-intenzitása átlag alatti" – fogalmazott Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza. 

A KfW szerint nemcsak a nagyipar, hanem a kis- és középvállalkozások kiadásai is jelentősen elmaradnak a legtöbb más iparosodott országétól. Ahogy a vezető közgazdász finoman fogalmazott, nagyok még a lehetőségek e kiadások növelésére.

Új kutatási lendület a mesterséges intelligencia révén

Az amerikai technológiai cégek már régóta felismerték a mesterséges intelligenciában (AI) rejlő potenciált, s annak fellendülése folytán a kiadások valószínűleg tovább nőnek majd. A Microsoft már tízmilliárd dollárt fektetett be partnercégébe, az Open AI-ba, a Chat GPT nyelvi modell fejlesztőjébe. 

Az Alphabet és a Microsoft a legutóbbi negyedéves eredményeik ismertetésekor nagy hangsúlyt helyezett a mesterséges intelligencia területén tett nagyobb erőfeszítésekre. A Handelsblatt idézi Satya Nadellát, a Microsoft vezérigazgatóját, aki az AI-val kezdődő "új korszakról" beszélt. A 115 milliárd dolláros Alphabet és 104 milliárd dolláros Microsoft nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezik, mint bármelyik európai vállalat.

A Facebook anyavállalata, a Meta 2019 óta mintegy 40 milliárd dollárt fektetett be a titkos "Reality Labs" nevű üzleti egység kutatási tevékenységébe. A potenciál óriási: a Facebooknak világszerte 3,7 milliárd ügyfele van, ami azt jelenti, hogy a Meta a világ internet-hozzáféréssel rendelkező embereinek mintegy 80 százalékát éri el.

Európa legkutatásintenzívebb informatikai vállalata az SAP

Az európai-amerikai összehasonlításból kiderül, hogy az Egyesült Államok mennyire összefonódott az IT-vel. Európában a Top 500-as rangsorba bekerülő cégek 17 százaléka sorolható a kutatásintenzív technológiai szektorba (beleértve az e-kereskedelmet is). Az Egyesült Államokban ezzel szemben ez az arány az európai több mint kétszerese, 35 százalék.

Európában a legkutatásintenzívebb informatikai cége az SAP a tavalyi 6,2 milliárd eurós költéssel, ezt követi a hálózatüzemeltetők közül az Ericsson és a Nokia egyenként 4,5, valamint a félvezető-specialista ASML 3,3 milliárd euróval.

Az Európa és az Egyesült Államok közötti eltérő iparági összetétel, beleértve a leginkább kutatásintenzív amerikai vállalatok dominanciáját, valószínűleg komoly hátrányt jelent majd az európai gazdaság számára a következő években. Ahlers szerint "az egyre inkább digitális világ kihívásai nem állnak meg egyetlen iparágnál vagy vállalatnál”. Angelika Niebler a bürokráciát látja a legfőbb akadálynak. „Európában egy vállalatnak először irathegyek között kell turkálnia, majd hónapokig várnia, amíg a támogatási kérelemről döntés születik. Ez egyszerűen túl sokáig tart."

Az olyan informatikai konszernek, mint az Amazon, évek óta lenyűgözően demonstrálják, hogy a digitális cégek mennyire átveszik a dominanciát más iparágakban, a kereskedelemben, írja a német gazdasági napilap. A vesztesek olyan jól bejáratott piacvezetők, mint az Egyesült Államokban a Walmart vagy például Németországban a korábban a DAX-csoportba tartozó Kaufhof, Karstadt-Quelle és a Metro. A három kiskereskedelmi csoport közül már egyik sem szerepel a német tőzsdei topligában. Kiesésükben nagy szerepet játszott az Amazon, a kutatás-fejlesztés világbajnoka.

A biotechnológia lehetőségei

A részletekre pillantva azonban kiderül, hogy Európa nem minden téren van lemaradásban. Az európai gyógyszeripari vállalatok átlagosan forgalmuk 17,4 százalékát fordítják K+F-re, ami magasabb, mint az amerikai cégeké. Az ő részesedésük ugyanis csak 14,9 százalék.

2022-ben a svájci Roche gyógyszeripari óriáscég fektette be a legtöbbet 2022-ben, 16 milliárd eurót, ami 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legkutatásintenzívebb amerikai gyógyszeripari vállalat, a Johnson & Johnson egy év alatt 1 százalékkal, 13,9 milliárd euróra csökkentette kutatási és fejlesztési célú kiadásait.

Németországban a Bayer 6,6 milliárd euróval, a Merck pedig 2,5 milliárd euróval emelkedett ki a kutatás-fejlesztésre fordított összegből az elmúlt évben. Utóbbi célja, hogy belátható időn belül megduplázza K+F termelékenységét.

Annak érdekében, hogy átlagosan másfél évente új terméket vagy egy másik kulcsfontosságú indikációt vezessenek be, a Merck a kompetenciáit összpontosítani kívánja, és a szinergiákat kihasználva az onkológia, a neurológia és az immunológia terápiás területein akar gyógyszereket szállítani. Az egészségügyi üzletág évente a teljes árbevétel mintegy 20 százalékát fekteti be az új, rákellenes terápiák kutatására és fejlesztésére irányuló tevékenységbe. A kutatás helyszínei Darmstadt mellett az Egyesült Államokban Boston, Kínában Peking és Japánban Tokió.

A leverkuseni székhelyű Bayer kutatási kiadásait a gyógyszerekre és a mezőgazdaságra összpontosítja. Mintegy 15 ezer kutató dolgozik a vállalatnál. A cégcsoport a következő évekre milliárdos beruházásokat ígért Német-országban. Egy vállalati megállapodás értelmében a gyógyszeripari részlegben a kutatás-fejlesztés területén dolgozók többsége továbbra is a szövetségi köztársaságban marad. 

Gyógyszeripari részlegének további fejlesztése érdekében a Bayer a sejt- és génterápiára, valamint az olyan betegségek elleni gyógyszerek, mint a Parkinson-kór vagy a rák elleni új kutatási megközelítésekre összpontosít. A vállalat 2030-ra az onkológiai kutatások terén a top 10-ben akar lenni. Az erőfeszítésekre azért van szükség, mert néhány éven belül lejárnak a Bayer szabadalmai olyan fontos gyógyszerekre, mint a Xarelto véralvadásgátló vagy az Eylea szemgyógyszer, írja a kutatási és fejlesztési tevékenységről szóló cikkében a Handelsblatt német gazdasági-üzleti napilap.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock