„Az ipari termelés csökkenő tendenciája folytatódik” – kommentálta a számokat Jupp Zenzen, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szakértője. Mind a termelés, mind a belföldi kereslet a világjárvány óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. „A magas költségek, a gazdaságpolitikai bizonytalanság, a szakképzett munkaerő hiánya és a bénító bürokrácia megterheli a cégeket” – fogalmazott a szakértő. Aki szerint a gazdasági tevékenység körüli „bizonytalanság lassítja a hazai beruházásokat ebben az országban”. Egyszóval „nincs kilátásban trendforduló” – vonta le a következtetést a kamara munkatársa.
Az idén ismét csökkent a külkereskedelmi forgalom
Az exportforgalom múlt évi 1,2 és a behozatal 9,9 százalékos visszaesése után az idén a múlt évinél szerényebb értékben, de tovább mérséklődik Németország külkereskedelmi forgalma. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és október között
- a német exportszállítások értéke 0,8 százalékkal, 1.310 milliárd euróra, (ezen belül az euró-övezet országaiba irányuló szállításoké 1,2 százalékkal), míg
- a német import 3,2 százalékkal, 1.106 milliárd euróra, (ezen belül az euró-övezet országaiból származó behozatal 3,3 százalékkal) csökkent, illetve maradt el a múlt év első tíz havitól.
Január és október között hat olyan hónap volt, amelyben mind a kivitel, mind a behozatal elmaradt az előző év azonos havitól, s négy olyan, amikor meghaladta azt. Az export esetében különösen figyelemre méltó a márciusi és a júniusi kivitel 8,5 százalékos, míg a behozatal májusi 10, továbbá a márciusi és a júniusi 9,0 százalékos elmaradása 2023 azonos hónapjához képest.
„Az exportunk nem versenyképes, az importhoz pedig hiányzik a kereslet. Németországban valódi válság van. S ez nem átmeneti, hanem strukturális válság”, figyelmeztetett Dirk Jandura, a külkereskedelmi szövetség (BGA) elnöke. Aki szerint „ha nem lesznek gyors ellenintézkedések, nagy jóléti veszteségek, s erős munkahely-leépítés fenyeget.”
Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese nem számít az exportmotor gyors beindulására. Az ipar súlyos strukturális válságba került, veszített a versenyképességéből, melynek következtében „a jövő évre mindenesetre stagnálással kell számolni”.
Csaknem negyedével több a fizetésképtelenné vált vállalatok száma
A Creditreform számítása szerint 2024-ben a gazdasági válság nyomán fizetésképtelenné váló német cégek száma 22,4 ezerre emelkedett. Ez a szám az idén negyedével több a múlt évinél, jövőre tovább emelkedhet, s elérheti a 2015 óta elért legmagasabb, 23,1 ezres szintet. A koronavírus-járvány évei, a magas energiaárak és a megemelkedett kamatlábak miatt meggyengült cégek közül egyre több kerül nehéz helyzetbe. Ráadásul lejártak azok a mentességek, amelyekkel az állam a járvány idején megpróbálta elhárítani a csődhullámot.
„Az elmúlt évek válságai némi késéssel, de most már fizetésképtelenség formájában éreztetik hatásukat a vállalatoknál” – mondta Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutatási részlegének vezetője. „Ez azt jelenti, hogy hamarosan ismét a 2009-es és 2010-es csúcsokhoz közeli fizetésképtelenségi adatok jöhetnek ki, amikor a csődbe ment vállalatok száma elérte az évi 32 ezret.
Az év végén számos nagyvállalatot sújtott a csőd. Ezek közé tartozik a Galeria Karstadt Kaufhof, az FTI Touristik és az Esprit Europe. A fizetésképtelenné vált vállalatok több mint négy ötöde a tíz főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztatók teszik ki. A Creditreform szerint 2024-ben Németországban összesen 320 ezer munkahely került veszélybe vagy szűnt meg a vállalati csődök miatt.
Nemzetközi kitekintés
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) december első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Németország gazdasága 2025-ben lassabban fog növekedni, mint bármely más fejlett ipari országé: a jövő évben – a félévvel korábbi 1,1 százalékos várakozással szemben – a bruttó hazai termék várhatóan mindössze 0,7 százalékkal nő.
Az OECD szerint Európa legnagyobb gazdaságának teljesítménye az idén csupán stagnál; megjegyezve, hogy öt ország Ausztria, Észtország, Lettország, Finnország és Írország – Németországnál is rosszabbul teljesít. Ezzel szemben „2025-re Németország az OECD-országok sorában az utolsó helyre kerül” - mondta Isabell Koske, a 38 fejlett ipari országot tömörítő szervezet szakértője. Összehasonlításképpen: ugyanezen előrejelzés szerint az euróövezet gazdasági teljesítménye várhatóan csaknem kétszer olyan gyorsan, 1,3 százalékkal, az Egyesült Államoké pedig több mint háromszor olyan gyorsan, 2,4 százalékkal fog növekedni. Németország esetében erőteljesebb, 1,2 százalékos növekedést csak 2026-ra valószínűsítenek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tartós németországi visszaesés fő okát a gyenge termelésben látja. „Ennek oka pedig elsősorban a gyenge kínai exportkereslet gyöngeségében keresendő, amely különösen a német ipart sújtja” - mondta Robert Grundke, a szervezet szakértője, utalva arra, hogy a német ipar sokkal erősebb kínai kapcsolatokkal rendelkezik, mint az összes többi nagy ipari ország. (Megjegyzés: Kína – az Egyesült Államok, Franciaország és Hollandia után - Németország negyedik legfontosabb exportpiaca úgy, hogy az oda irányuló német kivitel 2024 első tíz hónapjában 5,3 százalékkal, Kínának a német exportban elért részaránya a múlt év első tíz havi 6,2-ről 5,8 százalékra mérséklődött.)
Isabell Koske szerint „a németországi viszonylag gyenge növekedés másik oka a többi euróövezeti országhoz képest restriktívebb fiskális politika”. Az adósságfék visszaállítása és a szövetségi alkotmánybíróság ítélete, amely korlátozta a kiadások finanszírozására szolgáló speciális alapok felhasználását, az állami kiadások erőteljes csökkentéséhez vezetett 2024-ben. „Ez lassította a növekedést, de kulcsszerepet játszott az infláció közelmúltbeli erőteljes csökkenésében is.”
A 2025. évi költségvetés elfogadásának a jelzőlámpa-koalíció bukása folytán bekövetkezett késlekedése nagyban növeli a vállalatok és a magán-háztartások bizonytalanságérzetét. Az OECD azt tanácsolja a politika döntéshozóinak, hogy a pénzügyi mozgástér bővítését szolgáló adópolitikai intézkedéseket az adósságfék reformjával kellene kombinálni, a nettó beruházásokhoz szükséges mozgástér növelése céljából. A közigazgatás digitalizálása szintén nagy lehetőségeket rejt magában a vállalatok és a fogyasztók adminisztratív terheinek csökkentésére.
x x x
December 16-án Olaf Scholz kancellár a várakozásoknak megfelelően elvesztette a bizalmi szavazást a szövetségi parlamentben. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnöknek elvileg 21 napja van arra, hogy döntsön az idő előtti voksolás kiírásáról, amely a pártok korábbi megállapodása alapján várhatóan február 23-án kerül megrendezésre. Scholz kormánya a következő kabinet megalakulásáig ügyvezetőként marad hivatalban. Bő két hónappal az országos szavazást megelőzően, a közvéleménykutatások és a parlamenti vitában elhangzott felszólalások alapján az a legvalószínűbb, hogy a február végi választások után a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette CDU/CSU a szociáldemokratákkal alakíthatja meg a következő kormánykoalíciót.
Az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta „jelzőlámpa-koalíció” a Christian Lindner pénzügyminiszter elbocsátása és az FDP-nek a kormányból való kilépése nyomán bekövetkezett megszűnte és az előrehozott választásokra történő felkészülés a gazdaság idestova három éve tartó stagnálása elhúzódásával párosul. Az „öt bölcs” néven ismert független szakértői tanács mindössze 0,4 százalékos mininövekedést jósol a jövő évre.
December közepén a berlini, az esseni, a hallei, a kieli és a müncheni gazdaságkutató intézet szintén mérsékelte a német gazdaság idei és jövő évi növekedési kilátásaira vonatkozó, magasnak pár hónappal korábban sem nevezhető előrejelzését. Az nyilvánvaló, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége – annak múlt évi, 0,3 százalékos visszaesését követően – 2024-ben ismét mérséklődik. A gazdasági növekedés mértéke ugyanezen előrejelzés szerint 2025-ben sem éri el a fél százalékot; megjegyezve, hogy a kutatóintézetek növekedési várakozásainak 0,3 százalékos átlaga fél százalékponttal alacsonyabb a fél évvel korábban feltételezettnél. Az öt intézet által 2026-ra jelzett 1,1 százalékos növekedési dinamika 0,3 százalékponttal szintén elmarad az általuk korábban jelzett mértéktől.
Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet decemberi előrejelzésében közölt ábrán jól látható, hogy a német gazdaság teljesítménye 2019. évivel nagyjából azonos szinten alakul, míg – miközben a szolgáltatások bruttó értékteremtése 5,0 százalékkal meghaladja az öt évvel ezelőttit – a feldolgozóiparé mintegy 2,5, míg az építőiparé közel 20 százalékkal elmarad attól.
Mivel Németországban a munkaerő és az energia különösen drága, a bürokrácia pedig különösen kiterjedt, az ipari vállalatok egyre kevésbé tudnak lépést tartani a külföldi versenytársak áraival. Az ipari termékek termelői árai 2020 óta 40 százalékkal emelkedtek, míg a német exportárak ugyanebben az időszakban csupán mintegy 20 százalékkal nőttek.
Különösen riasztó az építőipar helyzete – az építési beruházások 2024-ben csaknem 4 százalékkal csökkentek, s jövőre újabb, több mint 2 százalékos visszaesés várható.
A beruházási tevékenység válsága folyamatos jelenséggé vált. A bruttó állóeszköz-felhalmozás elmaradása 2020 eleje óta már mintegy 210 milliárd eurót tesz ki. Ráadásul tízből négy vállalat az új évben beruházásai csökkentésére készül.
Közben a politikai környezet minden eddiginél zavarosabb. Véget nem érő háborúk és konfliktusok, négy újabb Trump-év, növekvő protekcionizmus és különböző gazdasági blokkok kialakulása, s nem utolsósorban a berlini kormányválság; mindezeket figyelembe véve aligha véletlen, hogy a vállalatok rendkívül visszafogottak a jövőt illetően.
Mindez a magánháztartásokat is elbizonytalanítja: a magánfogyasztás 2024-ben eddig csak kismértékben haladta meg az előző évit. A jövedelmek és a vásárlóerő jól alakult a magas bérrendezésnek és az alacsonyabb inflációnak köszönhetően, de az emberek a válság idején visszatartják a kiadásaikat. Ráadásul a munkaerőpiac is kevés reményt kölcsönöz: a munkanélküliségi ráta jövőre 6,2 százalékra emelkedik, a munkanélküliek száma pedig meg fogja közelíteni a 3 milliót.
Michael Grömling, az IW makroökonómia és konjunktúra részlegének vezetője szerint bár néhány hét múlva új év kezdődik, a gazdasági problémák és terhek változatlanul megmaradnak. „A következő szövetségi kormánynak nem szabad sok időt elvesztegetnie, hogy Németországot ismét versenyképessé tegye.” Ami magában foglalja a társasági adó reformját, a munka mennyiségének növelését célzó ösztönzőket, az infrastrukturális és védelmi beruházásokat, valamint a felesleges bürokrácia komoly csökkentését.
Az IW előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye 2025-ben – két év recesszió után – rendkívül szerény mértékben, mindössze 0,1 százalékkal fog növekedni. A beruházások volumene 0,8, ezen belül az építési beruházásoké 2,3 százalékkal tovább mérséklődik. Az állam fogyasztási kiadásainak volumene 1,0, a magánháztartásoké 0,4 százalékkal emelkednek. A foglalkoztatottak száma – két év növekedése után – 0,1 százalékkal, 46 millióról mintegy 70 ezer fővel mérséklődik, a termelékenység – több év romlása után – fél százalékkal meghaladja az ideit, a munkanélküliségi ráta pedig – mint már utaltunk rá - a 2023. évi 5,7 és az idei 6,0 százalékról 6,2 százalékra emelkedik. Az export mennyisége két év visszaesése után várhatóan 0,3, míg az importé 1,0 százalékkal meghaladja az ez évit. Az infláció mértéke az ideivel megegyező, 2,1 százalék lesz, míg a költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya az ez évi 2,2 százalékról 2,0 százalékra mérséklődik.
A müncheni kutatók két gazdasági növekedési változatot dolgoztak ki
A gazdaságot sújtó bizonytalanságok oda vezettek, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 2025-re eleve két különböző növekedési forgatókönyvvel számol. Eszerint a GDP akár 1,1 százalékkal is nőhet a jövő évben, ha az új német kormány végrehajtja az intézet által megfelelőnek tartott gazdaságpolitikai intézkedéseket. Ha ez nem sikerül, a növekedés nem lesz több 0,4 százaléknál. A müncheni kutatók 2026. évi előrejelzése ugyanezen szempontok szerint 0,8 és 1,6 százalék között van.
Az Ifo kutatói a gyöngébb növekedési kilátásokat jelentő ún. alapforgatókönyvben azt feltételezik, hogy folytatódik az elmúlt évek elsősorban strukturális tényezőkkel indokolható alacsony dinamikája után a következő években sem lesznek radikális változások. Ebben a forgatókönyvben egy kúszó deindusztrializáció látható, amely során a feldolgozóipar bruttó hozzáadott értékének a teljes bruttó hozzáadott értéken belüli aránya tartósan csökkenni fog. Az ipari vállalatok termelésüket és így beruházásaikat is külföldre fogják áthelyezni. A strukturális átalakulás a munkanélküliség átmeneti növekedésével jár, mivel az iparban elbocsátott munkaerőt nem lehet azonnal a szolgáltatási ágazatokban alkalmazni.
A borúlátóbb forgatókönyv szerint a következő két évben a bruttó hazai termék mennyisége csupán 0,4, illetve 0,8 százalékkal nő. Ez esetben a feldolgozóipar továbbra sem fog pozitív lendületet adni a növekedésnek, a külkereskedelmi forgalom és a vállalati beruházások sem fejlődnek túl dinamikusan. A magánfogyasztás várhatóan tovább élénkül, de nem nyer lendületet. A rendelkezésre álló reáljövedelem, s így a vásárlóerő tovább növekszik, azonban a megtakarítási ráta a nagyfokú bizonytalanság tartóssága miatt változatlanul is magas marad. Az építőipar várhatóan elérte a mélypontot, s a következő év folyamán ismét pozitívan járul hozzá az általános gazdasági fejlődéshez.
Az optimistább forgatókönyvben a müncheni kutatók azt feltételezik, hogy a vállalatok nem hagyják el Németországot, mint termelési telephelyet, a termelési kapacitások alacsony kihasználtsága pedig a pesszimistább forgatókönyvben feltételezettnél kisebb és átmenetibb jelenség marad. Igaz, hogy a derűlátóbb forgatókönyv szerint is lesz szerkezeti változás, de ez esetben nem csak régi termelési technológiák fognak eltűnni, hanem újak is keletkeznek a feldolgozóiparban.
Ennek előfeltétele a gazdaságpolitikai döntések megbízhatósága, ami az egyes telephelyi feltételek gyors javulásával kell, hogy párosuljanak. Ezek közé tartozik a vállalatok adóterheinek mérséklése, a bürokrácia- és energiaköltségek csökkenése, a digitális, energetikai és közlekedési infrastruktúra bővítése, valamint a munkaerő-kínálat növekedése (pl. az idősebbek vagy a nők magasabb munkaerő-piaci részvétele, a részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaidejének növelése vagy a szakképzett munkaerő könnyebb bevándorlása révén). Ugyanakkor a gazdaságpolitikai irányvonallal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, amely évek óta visszatartja a befektetőket és a fogyasztókat, a derűlátóbb forgatókönyv érvényesülése esetén mérséklődik.
Ez esetben a következő két évben a bruttó hazai termék mennyisége a borúlátóbb változathoz képest több mint kétszeres ütemben, 1,1, illetve 1,6 százalékkal bővül. Ami elsősorban a feldolgozóiparnak lenne köszönhető, amennyiben az bővíti az exportját és beruházásait. A magánfogyasztás is nagyobb lendületet vesz a borúlátóbb változathoz képest, mivel a munkajövedelmek erőteljesebben emelkednek, a megtakarítási ráta pedig gyorsabban mérséklődik.
Az infláció mértéke a jövő évben a kölni gazdaságkutató intézet várakozásánál valamivel magasabb, 2,3 százalék lesz, azaz az idei szinten marad, s csak 2026-ban csökken tovább, kerek 2 százalékra. Az infláció szinten maradásához a következő évben számos egyszeri hatás fog hozzájárulni, mint a Deutschlandticket, a levélpostai díjak és a magán-egészségbiztosítások árának emelkedése. A derűlátóbb forgatókönyvben a bérek növekedése erőteljesebb, mint a borúlátóbb változatban. Az infláció dinamikája szempontjából döntő tényező, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos költségek mindkét forgatókönyvben hasonlóan alakulnak, mivel a derűlátóbb forgatókönyv szerint a magasabb béremelkedést ellensúlyozza a termelékenység megfelelő növekedése.
A beruházási várakozások jelentősen mérséklődtek
Az Ifo december közepén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a német vállalatok jelentősen csökkentették beruházási terveiket. A folyó évre vonatkozó beruházási várakozások mutatója a márciusi -0,1 százalékról novemberben -9,0 pontra esett vissza. „A strukturális problémák és a gazdaságpolitikai keretfeltételekkel körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a vállalatok visszafogják beruházásaikat” – fogalmazott Lara Zarges, az intézet szakértője. A vállalatok 2025-re is kevesebb beruházást terveznek, bár a -6,6 pontos mutató arra utal, hogy a visszaesés kevésbé lesz erőteljes az ideinél.
A feldolgozóiparban a vállalatok jelentősen csökkentették az idei évre vonatkozó beruházási várakozásaikat. Különösen a nem energiaintenzív ágazatok beruháznak óvatosabban. „Az elektromos berendezések gyártói különösen pesszimisták” - mondta a szakértő. A gépipari vállalatok szintén csökkentik beruházásaikat, s ez vonatkozik a járműgyártókra is. Ezzel szemben az energiaigényes ágazatokban az idei várakozások emelkedtek, (bár a mínusz tartományban maradtak), ezen belül a vegyipar a közelmúltban a korábban tervezettnél nagyobb beruházásokat hajtott végre, ami a beruházási várakozásaik javulását, pozitív tartományba kerülését eredményezte.
A nem energiaintenzív ágazatok vállalatai továbbra is pesszimisták a következő évre vonatkozóan, bár a beruházási szándékaikra jellemző mutató az ideihez képest enyhén emelkedett. A járműgyártás nem kívánja tovább csökkenteni beruházásait, ezzel szemben az energiaigényes ipari ágazatokban a vállalatok a jövő évben az ideinél nagyobb hányada számít a beruházások csökkenésére. A vegyiparban a 2025-re vonatkozó várakozások mutatója ismét a negatív tartományba került.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
