A technológia az, hogy egy fadarabot nátrium-hidroxid (lúg) és nátrium-szulfit keverékében forralnak fel, eltávolítva a lignin egy részét. Ezt követően a tömböt lítium-klorid só és egy dimetilacetamid nevű oldószer felmelegített keverékébe merítik. Ennek hatására a cellulóz (és a megmaradt lignin) megduzzad, és befelé tágulva kitölti a farost – ami lényegében egy hosszú, üreges cső – falát. Az utolsó lépésben a feldolgozott fát 10 órán át szobahőmérsékleten levegőn szárítják. Ennek során minden oldalról egyenletesen zsugorodik befelé, de megtartja eredeti hosszát.

Az így keletkezett új anyag farostjai főként cellulózból és egy lignin nevű kötőanyagból állnak. A vizsgálatok szerint „ultramagas” szakítószilárdságot, hajlítószilárdságot és ütésállóságot mutat, sokkal többet, mint egy természetes fa. Még a hagyományos módszerekkel tömörített fát is felülmúlja, amelyben a szálakat mechanikusan csak egy irányba lapítják.

A kutatók reményei szerint, az „önsűrített fát” a hagyományos fémek alternatívájaként lehetne használni az épületek építésében és más lehetséges alkalmazásokban.

Forrás: New Atlas / Eurekalert

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock