Az Australian National University kutatói nagyteljesítményű számítógépek segítségével próbálják lokalizálni a lehetséges gyémántlelőhelyeket a világban. A tudósok már régóta tudják, hogy a gyémánt és a kimberlitnek nevezett kőzetfajta között kapcsolat van. Utóbbi vulkánkitörésekkel kerül a felszínre, és ahol megtalálják ezeket, általában gyémántot is találnak.
A kutatók számítógépes modellezése szerint, a kimberlit a föld szilárd kérge és az olvadt mag közötti földköpenyben található, és a föld alatt 2900 kilométer mélyen kezdődő, óriási „hőoszlopokban” utazik a felszín felé. Az oszlopok olyan tölcsérszerű termikus fúvókák, amelyek összekötik a felszínt és az olvadt földmagot, és a belsejükben lévő nagyobb felhajtóerő miatt felfelé irányulnak. A pillérek közepe felé a köpenytölcsérek sokkal gyorsabban emelkednek, és sűrű anyagot szállítanak a köpenyben, ami magyarázatot adhat a különböző kontinenseken található kimberlitek közötti kémiai különbségekre.
Az utóbbi években számos helyen találtak ilyen kimberlit kitöréseket. A legtöbbet Kanadában (178 kitörés), Dél-Afrikában (158), Angolában (71) és Brazíliában (70) találták. A kutatók reményei szerint az új módszerrel új gyémántlelőhelyeket találhatnak, ott is, ahol eddig nem kerestek ilyet.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
