Miután egy asztronauta visszatért az űrből, a genetikai felépítése már más volt, mint az ikertestvéréé.

A Trump-kormányzat Föld körüli kereskedelmi vállalkozást csinálna a Nemzetközi Űrállomásból (ISS), amelyet nem a kormány, hanem magáncégek üzemeltetnének. 

A NASA kicsi szatellitjeivel (valószínűleg) sokkal olcsóbban kivitelezhető az univerzum megfigyelése.

A portál akár már a 2020-as évek elején elfoglalhatná a rendeltetési helyét.

A szovjet technológiával kapcsolatban rengeteg előítélet él a társadalomban. A hosszú távú tartósságra koncentráló „ebben még volt anyag” frázistól a szekrény méretű gépekkel kapcsolatos viccekig a skála a legnegatívabb és a legpozitívabb nézőpont között mozog, azonban az innovatív jelleg viszonylag ritkán kerül kiemelésre. Nem kívánva elvitatni, hogy ezeket az ítéleteket a szocialista érában a szovjet termékekkel való napi kapcsolat szülte, könnyű elsiklani a tény felett: az űrutazás hajnalán a nyugat technológiai felsőbbrendűsége a kelet felett egyáltalán nem volt egyértelmű.

A mozzanat történelmi jelentősége összehasonlíthatatlanul nagyobb annál, mint amilyennek talán elsőre tűnik.

A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói.

Scott Kelly és atyafia genomjának összehasonlításával a tudomány kipuhatolhatja, milyen hatást gyakorol a kozmosz az ember genetikai felépítésére.