A 2025-ig tartó törvénykezési időszakra szóló „jövőorientált kutatási és innovációs stratégia” célja: hozzájárulás az élet természeti feltételeinek védelméhez, Németország nemzetközi versenyképessége fenntartásához és növeléséhez, a társadalom ellenálló képessége erősítéséhez és az ország gazdasági erejének növeléséhez, az élet minősége és a jólét fenntartása jegyében és érdekében. A jövőstratégia célja továbbá, hogy lehetővé tegye a német kutatási és innovációs rendszer erős stratégiai pozicionálását, s fontos folyamatok elindítását. Ez teremti meg az alapot ahhoz, hogy Németország és Európa meghatározó szerepet játsszon a következő évek nagy kérdései megválaszolásában.        

Miért van szükség a stratégiára?

Németország a haladás és az innováció országa volt és ma is az, olvasható a stratégiának a kormányzat által megfogalmazott bemutatásában. „Differenciált tudományos rendszerrel, széles kutatási területtel, erős alap- és alkalmazott kutatással, innovatív régiókkal, valamint nemzetközileg sikeres nagyvállalatokkal és innovatív kkv-szektorral rendelkező ipari bázissal rendelkezik. Nemzetközi összehasonlítások azonban azt mutatják, hogy a technológia egyes területein nem tud könnyen lépést tartani a különösen innovatív országokkal és nagy teljesítményű telephelyekkel.” 

„Németország a csúcstechnológiák és a digitalizáció előremutató területein is lemaradásban van”, írják a továbbiakban a kormányzati szakértők, megjegyezve, hogy ez nemrégiben a koronavírus-járvány nyomán vált világossá. Már pedig ahhoz, hogy Németország mint innovációs telephely a jövőben is megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek, „ezeket az alapokat nem csak fenn kell tartani, hanem célzott és előremutató bővítésükre is szükség van”. A jövőre vonatkozó stratégia kidolgozása és elfogadása ezért most sürgetőbb, mint korábban volt, s ennek megfelelően „Németország általános innovációs kapacitása célzott megerősítésére összpontosít”.

A stratégia mindenekelőtt rendszerszintű és fenntartható megközelítésekről szól. Ennek célja a technológiai, gazdasági, geopolitikai, ökológiai és társadalmi változások összekapcsolása és a témák közötti megoldások kidolgozása.   

Melyek a tartalmi súlypontok?

Tartalmát tekintve a kormány által elfogadott kutatási és innovációs stratégia hat konkrét tematikus területet foglal magában. 

1. Németország jólétének alapja az erős és innovatív gazdaság. A cél ennek az erőnek a fenntartása és bővítése, ugyanakkor a gazdasági rendszer a jövő kihívásaira való alkalmassá tétele. Ez azt jelenti, hogy fenntarthatóvá, klímasemlegessé és ellenállóvá kell válnunk, miközben nemzetközi szinten megőrizzük versenyképességünket. A cél a fenntarthatóság és az üvegházhatású gázok semlegesítése, valamint a kapcsolódó innovációk erőteljesebb és következetesebb beágyazása a társadalmi és vállalkozói innovációs folyamatok részeként. A jövőre vonatkozó stratégia olyan társadalmat támogat, amely nyitott a technológiák iránt, az innovációban a fenntartható gazdasági tevékenység lehetőségét látja és tudatában van annak, hogy az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre. 

2. Az elkövetkező évek kutatásainak egyik fókusza a globális felmelegedés és a fajpusztulás összefüggéseinek és regionális hatásainak minél teljesebb megragadása és kezelése lesz. Ezzel egyidejűleg olyan stratégiák és megoldások kerülnek kidolgozásra és végrehajtásra, amelyekkel minimalizálhatók az okok és a negatív következmények. A kutatáspolitika fókuszában álló kérdés, hogy miként lehet a világ népességét fenntartható módon táplálni, azaz hogyan lehet az élelmezésbiztonságot úgy elérni, hogy a biológiai sokféleség és az éghajlat védelme ne kerüljön veszélybe.

3. A jövő egészségügyi rendszerének többek között akadálymentesnek, hatékonynak, nagy teljesítményűnek, válságállónak, digitálisan hálózatba kapcsoltnak és mindenki számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az orvosi kutatás és az innováció terén elért eredményeket még gyorsabban be kell építeni az egészségügybe.     

A jövő orvosi ellátásának egyre inkább megelőzőnek, személyre szabottnak, pontosnak és a teljes innovációs folyamatban részt vevőnek kell lennie. Ennek központi eleme a kutatás-fejlesztés és az ellátásban való alkalmazás szoros összekapcsolása, hogy az orvosi fejlődést betegközpontú módon lehessen előmozdítani, és az innovációkat még gyorsabban be lehessen építeni az egészségügyi ellátásba, (valamint az ellátást követő rehabilitációba).

4. A technológiai szuverenitás azt jelenti, hogy még válság idején is képesek vagyunk a kulcsfontosságú technológiák nemzetközi szintű, egyenlő feltételek mellett és értékeinkkel összhangban történő alakítására és gazdasági hasznosítására. Ezért még fontosabb, hogy a kulcsfontosságú technológiai területeken a kritikus függőségeket időben felismerjük és ellensúlyozzuk.

A jövőstratégia célja, hogy ebben az évtizedben a központi kulcstechnológiákban való felzárkózással és új témák megnyitásával megerősítse Németország és Európa technológiai szuverenitását. A cél mindenekelőtt a digitalizáció felgyorsítása, valamint a társadalmi részvétel és az egyén lehetőségei gyorsabb és módszeresebb kiaknázása.

5. Az űr- és űrkutatás továbbfejlesztése az elkövetkező évtizedek kihívása, amely nagy hatással lesz a természeti erőforrások kezelésére, a környezetvédelemre, a kockázatok megelőzésére és a katasztrófák kezelésére. Az óceánok bolygónk életében és gazdaságában betöltött különleges jelentősége folytán kiemelt kihívássá teszi a védelmüket, helyreállításukat és fenntartható használatukat.

6. Németországban és Európában a liberális demokratikus társadalmaknak sokféle kihívással kell szembenézniük. A liberális demokrácia modellje egyre inkább versenyben áll a tekintélyelvű rendszerekkel és a szélsőséges tevékenységekkel. Emellett sok ember számára különösen nagy kihívást jelentenek a számos társadalmi felfordulás, valamint az új struktúrák és életvilágok. Ezért még fontosabb az egyes emberek és a társadalom egésze ellenálló képességének erősítése a demokrácia megerősítése és a fenntartható társadalom biztosítása érdekében.

Milyen mértékben játszanak szerepet a jelenlegi válságok?

A koronavírus-járvány terhei után az Ukrajna ellen indított orosz agressziós háború és annak következményei komoly kihívások elé állítják Németországot és Európát, s megváltozott politikai prioritásokhoz vezettek. Ugyanakkor az éghajlatváltozás hatásai évről évre érezhetőbbé válnak és a tudásért, a piacokért, valamint a tehetségekért folyó globális verseny is egyre élesebbé válik. Sok olyan dolog, amit sok éven át természetesnek tekintettünk, most megkérdőjeleződik. A szövetségi kormány által elfogadott „jövőorientált kutatási és innovációs stratégia” ezt a gondolatot veszi fel abból a célból, hogy Németország új ötletekkel és megoldásokkal a lehető legkedvezőbb helyzetbe kerüljön.

Mindezek alapján a február elején elfogadott stratégia különlegessége három pontban foglalható össze: 

- Az innováció holisztikus értelmezése azt jelenti, hogy hatékonyabban tudunk új megoldásokat kidolgozni egy sor konkrét témára.

- A stratégiát „tanulási" stratégiaként kezelik. A cél a folyamatos, dinamikus újraszabályozás és optimalizálás az üzleti szférával, a tudománnyal és a civil társadalommal együttműködve, már pedig a „tanulási stratégia” gyorsan és rugalmasan reagál a változásokra. „Ennek érdekében az előrehaladást folyamatosan nyomon követjük, a tapasztalatokat felhasználjuk és a célokat kiigazítjuk. A siker nyomon követése érdekében a stratégia különös figyelmet fordít a célok mérhetőségére.”

- A … stratégia tárcaközi együttműködést teremt a szövetségi kormányzat erőfeszítéseinek és erőforrásainak összefogásához és a legfontosabb kihívások felé irányításához. A tárcaközi megközelítés lehetővé teszi, hogy az abban részt vállaló szövetségi minisztériumok különböző tevékenységei és intézkedései szorosan összekapcsolódjanak egymással” – olvasható a berlini szövetségi kormány www.bundesregierung.de honlapján elérhető stratégia ismertetőjében.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock